& Plinius az érzékekhez kapcsol állatokat. A látáshoz a sas, a halláshoz a bika (füle), a szagláshoz a vizsla, az ízleléshez a medve, az érintéshez a sólyom stb. kapcsolható. A bujaság a bakkecske („Vén kecske is megnyalja a sót”), a paráznaság a krokodil privilégiuma.

& A szociális lényeknél a szaglás fejlettebb érzék.

& A szociálparazita a társas hálót rombolja.

& Szlovákiai magyar névszemiotikai tájkép állatokkal: Gímes, Medve, Keszegfalva, Méhi, Madar…

& Ahány nép, annyiféleképpen fordítja a bibliai állatokat.

& A Benu patikák neve egyiptomi hieroglifa, főnix, napszimbólum. A patikák állatszimbóluma, a kígyó – az állat gyógyító-óvó szerepére megy vissza.

& Interanimális kapcsolat: macska és kutya között…

& A román temetőben a fecske, sas lehet szimbólum, a magyar temetőben a galamb, a hattyú.

& Be nem sorolható állatok, pl. a kaméleon, továbbá: szarvascsőrű madár, teknőssbéka, krokodil, kígyó.

& A kaméleon a valóságban lefelé görbíti a farkát, de az ábrázolásokban fölfelé. Nem tudni, miért.

& A zöld disznó csalimese történetét Kosztolányi nem tudta kinyomozni, de fordítási leleményből bekerült Márquez Száz év magány című regényébe.

& Az ókori Egyiptom egyik szent állata a pávián, vannak páviánszövegek is. A pávián nap és éj határán áll őrt.

& Lucanusnál hemzsegnek a kígyók, ráadásul etológiailag pontos leírással és mai horrorfilmeket megszégyenítő rettenetes leírással.

& Visnu vadkan alakjában is megtestesül.

& Homo venator est.

& Az ember valamikor együtt élt az állatokkal, értette a beszédjüket, erre utalnak mítoszok, mondák, mesék, állattörténetek, a gyerekek viszonya az állatokhoz, talán a mesékben és az álmokban megjelenő keveréklények, s maga a lélekvándorlás is erre vezethető vissza.

& Interspeciális vagy fajok közötti kommunikáció: az ember kb. a 2-3 évesek nyelvén beszél a kutyához, macskához.

& A zenében is megjelenik a kígyó: például a kígyózó mozdulatot utánzó dallam.

& Szőke Péter zenemusikológiai munkássága – a madarak énekének lassításából kibomló valós dallam – részben szubjektív megítélés, részben valamiféle mélyszerkezeti azonosság.

& A hollónál felbukkan a rejtés elmeteóriája, ne lássa más holló, ha mégis látja, akkor másként rejti el a zsákmányt.

& A rokonság kulturális konstrukció: az ember néha a másik embert nem tekinti embernek, a kutyát viszont rokonának tartja.

& Bizonyítható, hogy állatoknak vannak érzelmeik, ráadásul a kutya és az ember hangadásában az érzelmi jelleg bizonyos jelei (frekvenciái) azonosak, tehát veszik egymás érzelmi kommunikációját.

& Nevetés: a főemlősök hasonlóan nevetnek (ha-ha-ha).

& A medveének: a medvének szól, magyarázatot ad, a felelősség alól mentesít.

& A Maugli-történetek az interspecifikus kommunikációra is utalnak.

A szegedi konferencia anyaga 2018-ban kötetben is megjelenik.

Az ott készült képek megtekinthetők galériánkban.

Kép és szöveg/jegyzetek: Manyszi