Hogy mióta van udvariasságkutatás, azt tudjuk, hogy mi az udvariasság eredete?
A Magyar Szemiotikai Társaság egri udvariasság-konferenciáján több válasz is elhangzott: levezethető az emberi viselkedéskomplexumból (rangsor), bár ezt még nem hangsúlyozták.
Az udvariasságot a nyelvben rendelkezésre álló „helyettesítő viselkedés” teszi lehetővé. Ez az alap. S ami ráépül, az már illemirodalom, művelődéstörténet, nyelvtörténet, nyelvművelés, meg leginkább pragmatika, például a lassan már unásig ismételt udvariasságelméletek. Az udvariasság témájának legjobb szakemberei találkoztak Egerben, bemutatták kutatásaikat, fölvetettek problémákat, meghallgatták egymást. Csak úgy záporoztak a szakkifejezések és megközelítések: arcvédelem, lélektani tegezés, beszédaktus – jelaktus, udvarias figyelmetlenség, babajelbeszéd, kvázifatikus funkció, diszkurzív harc, pragmatikai modalitás, közösségképző szerep, legyező- és szeretetnyelv… (Bővebben a konferenciáról 2016. február 28-ig megjelenő kötetben.) Elgondolkodtató volt, amikor azt hallottuk, udvariasság társadalmi-kulturális norma,
„kérdés, hogy melyik szubkultúra fogja a gyeplőt”.
2015. okt. 2-4. között zajlott Egerben a 13-14. SemioticaAgriensis konferencia: Az udvariasság nyelve, szemiotikája. Egy híján harminc előadás hangzott el, bemutatták a tavalyi konferencia Tájszemiotika című kötetét, valamint két irodalmi műsort (Búcsú Váradtól, Felelet a Mondolatra). 2016. szeptember 30. és október 2. között a 15. egri szemiotikai konferencia témája a Multikulturalitás lesz.
További képek a konferenciáról.
(Szöveg: VSZ, fotó: BG.)
1 hozzászólás
A tegezés-magázás tényleg elég nehéz kérdés. Engem mások véleménye is érdekel. Egy kérdőívet is szerkesztettem a témában, már 34 ember kitöltötte, még 66 kitöltőt szeretnék. https://docs.google.com/forms/d/1PBeCnjTCCoGiwrfQ2gyKHaC0WYLA2sqO6tQs57m8mk0/viewform