Itáliában alkották meg az első, a papírkészítő munkáját minősítő vízjeleket 1280 körül. Magyarországon elsőként a lőcsei papírmalom használt vízjelet. A vízjeleknek kor- és eredetiségmeghatározó funkciójuk van – voltaképpen magát a papírt személyesítik meg. A korai vízjelek városi címereket ábrázolnak, később a papírmalom-tulajdonosok családi címere került a papírra. Majd következtek a szentábrázolások, a vallási jegyek és egyéb szimbólumok. A felkutatott magyar vízjelek száma 12 ezer, a svájciaké 15 ezer, a németeké 40 ezer. Többek között a vízjelek és a magyar papír kutatására alakult meg a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, amely 2010-ben a magyar papírhasználat 700 éves évfordulóján nemzetközi kongresszust szervez. (Népszabadaság, 2008. márc. 22.)