„Minthogy a „magyarság” sok évszázad óta létezik, nyilvánvalóan kell lenniük olyan szimbólumoknak, amelyek a mindenkori magyarok között összeköttetést teremtenek” írja Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor a Magyarságszimbólumok című kötetben (Európai Folklór Intézet, Budapest, 2002: 10). 2025-ben a Magyar Szemiotikai Társaság a magyarság jeleit, szimbólumait bemutató interaktív, játékos programot szervezett 10 magyarországi és 3 határon túli településen. Valamennyi programnak volt valamilyen helyi, a helyi jelenségekhez kapcsolódó sajátossága.

2025 márciusában, Kunszentmártonban Köttöny kun vezér is meg lett idézve. Áprilisban Győr—Ménfőcsanakon Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató Nevetek címmel a keresztnevekről gyűjtött mondókák, játékok, csúfolók rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket.

Berettyóújfaluban, a magyartanárok táborához csatlakozott a szemiotikai játék (nem véletlen, hiszen a szemiotika leginkább a magyarórákon, azonbelül pedig a nyelvtanban jelenik meg). A program szervezőinek elszánt törekvése volt, hogy egészen kis településekre is eljussanak, így került a képbe a Tisza menti Aranyosapáti, annak is az Aranyossziget ifjúsági központja, és az eldugott, határ menti település, Vámosatya. A rendezvényen többen kifejezték, hogy ez a játékos program volt az egyetlen egész nyáron. Nem messze innen Kisvárdán, a városi könyvtárban a kánikula ellenére is összegyűltek a helyiek – Minya Károly és Balázs Géza szemiotikai-nyelvi játékára.

Izgalmas nyári helyszíneken is felbukkant a szemiotikai játék. Például Szántódon, a strandon (kiderült, hogy egy nyári fürdőhelyen az emberek nagyon szívesen játszanak, hiszen a kis strand szinte teljes közönsége részt vett a játékban). Egészen sajátos rendezvény helyszíne volt augusztus végén az óbudai Fő téren egy kocsma, ahol sör és kisfröccs mellett játszottak az érdeklődők, sokan a téren sétálók közül is bekapcsolódtak. Ezeket a programokat Terdikné Takács Szilvia, Pölcz Ádám és Balázs Géza vezette.

A Magyar Szemiotikai Társaság 2003 óta folyó rendezvénye az egri Semiotica Agriensis konferenciasorozat. A 2025. évi 24. konferencia témája A cirkusz jelvilága volt. Ebbe is bekapcsolódott a magyarságszimbólumok játéksorozat. Terdikné Takács Szilvia a tudományos, ismeretterjesztő és sok tekintetben szórakoztató cirkuszművészeti konferenciát ezzel a jeltudományos játékkal színesítette (közreadjuk azok kedvéért, akik nem tudtak eljönni, és természetesen kiderül a kiragadott – nem is könnyen megoldható – példákból, hogy mire is jó a szemiotika és ez a program; itt is játszhatnak velünk):

Honnan származik ez a jel (egy lemezborítón is szerepel)?

1.  Középkori dokumentumok alapján valóban I. István hiteles monogramja.
2.  A Szörényi-Bródy István, a király rockopera lemezborítójára készült ábra
3.  A merényi Szent István-templom barokk kori, falba vésett ábrája.

És monda Isten Noénak: Ez ama szövetségnek jele, melyet szerzettem én közöttem és minden test között, mely a földön van. Mi ez a jel?

1. szőlőtőke
2.  szivárvány
3.  galamb

Mit tartanak a régészek a tatárlakai korongról?

1.  Honfoglalás kori lelet, térképet ábrázol.
2.  Népvándorlás kori, a székely rovásírás kezdeti formáját mutatja
3.  6000 évvel ezelőtti, mezopotámiai eredetű

Melyik vers „olvasható” emojikra fordítva?

Honnan származik a Magyar Szemiotikai Társaság levélpapírján olvasható szöveg?

1. A középkori Sermones kódex egyik glosszája
2. A tartui egyetem szemiotika tanszékén található a tábla,  Fuajmī „előcsarnok” felirattal
3. Peirce-nek, a „szemiotika atyjának”  kézírása, a halála előtti legutolsó jegyzete

Milyen eredetű és jelentésű a „jel” szavunk?

1.  Finnugor örökség, „nyom” jelentésű
2.  Szláv átvétel, „kép”, „arc” jelentésű
3.  Nyelvújítás kori elvonás, a „jelenés” szóból

Mikortól terjedt el a jelenlegi színeket tartalmazó magyar trikolór (zászlóként)? 

1.  Hunyadi János használta először
2.  A Rákóczi-szabadságharc idején
3.  A reformkorban

Melyik NEM hungarikum?

1.  a mohácsi busójárás
2.  a csíksomlyói búcsú
3.  az aug. 20-i tűzijáték
4.  a füredi Anna-bál

„E JELBEN GYŐZNI FOGSZ” – ki kapta ezt a jóslatot?

1.  Szent Pál apostol
2.  Nagy Konstantin császár
3.  Zrínyi Miklós

Kitől származik az idézet: „Jelképek erdején át visz az ember útja”

1.  Szent Pál apostol
2.  Charles Baudelaire
3.  Ady Endre

Kitől származik az idézet: „Homlokán feltündökölt a jegy”

1.  Weöres Sándor
2.  Jézus Krisztus
3.  Kosztolányi Dezső

Honnan származik az idézet: „Elvitt engem a borozóhelyre, melynek jelvénye a szerelem”

1.  Carmina Burana
2.  Biblia
3.  Balassi Bálint

Melyik volt az ókeresztények titkos jele?

1.  kehely
2.  kereszt
3.  hal

Miért 360°-os egy kör?

1. Az ókori görögök pontosan 360 istenséget tartottak számon.
2. A babiloniak szerint a Nap ennyi nap múlva tér vissza ugyanabba a pozícióba
3. Az ókori India szakrális építészetében a kupolák kerületét pontosan 360 lépésnyiben határozták meg.

Melyik állítás hamis a a violinkulcsról?

1. Egyszerű index: az alakzat kezdőpontja a G hang helyét jelzi a kottában
2. Ikon: a G betű stilizált, barokk díszítésű alakja (G-kulcs)
3. A középkori Arezzói Guido alkalmazta először, legalsó és legfelső pontja az ember átlagos hangterjedelmét jelzi

Mi a @ jel eredete?

1. Mezopotámiai írásjel, a csiga ikonikus jele
2. „aeurus”, vagyis a bronz jelölése az ókori Rómában
3. görög mértékegység, az amfora jele

A játékos szemiotikai program átlépte a határokat is. 2025 júliusában a romániai Sződemeteren, a nemrégen átadott művelődési központban, szeptemberben a szlovákiai Várhosszúrét általános iskolájában, októberben a szerbiai Adán, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokhoz kapcsolódva középiskolásokat szólított meg.

„Mi minden is szimbolizálja a magyarságot?” teszi föl a kérdés könyvében Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. Olyan szimbólumok, „amelyek nemzedékek hosszú során át kevéssé változó tartalommal öröklődnek, olyanok, amelyeknek tartalma az átadás során módosul, és olyanok, amelyek szinte minden tekintetben különböznek akár csak a néhány évtizeddel ezelőttiektől is”. Éppen ezért a sok tekintetben szilárd, más tekintetben mozgó-változó tudásanyag tanítása, tanulása, rögzítése és értelmezése a társadalmi összetartozás szempontjából alapvető. Erre hívja fel a figyelmet a 2025-ben elhunyt Voigt Vilmos professzor is: „a szemiotika oktatására, illetve szemiotikai nevelésre lenne szükség” (Szemiotikai kultúra – a kultúra szemiotikája, Debrecen, 1990: 39). Erre tett hatékony kísérletet 2025-ben a Magyar Szemiotikai Társaság.