A téma a 2013-ban megtartott nyelvitájkép-konferencia folytatása volt. Ehhez kapcsolódott Bartha Csilla, Heltai Borbála és Minya Károly előadása. A nyelvitájkép-koncepció értelemszerűen nyelvpolitikai és nyelvstratégiai kérdéseket is fölvet. Ennek szemiotikai kiterjesztései: Magyari Sára a Bega parti gátrendszerről, Massányi Kinga az elbonyolított turistajelzésekről szólt. A további kiterjesztéseket szolgálták a szombati előadások: Füst Milán tájai (Büky László), orosz fémikonok (Voigt Vilmos), Moszkva három korszaka (Tóth Szergej), az „ezeréves határ” Gyimesbükknél (Ilyés Zoltán), Malonyay-kötetek (Keményfi Róbert), orosz tájképek (Szirmai Éva), Terézia Mora különös tájai (Propszt Eszter), keresztény tájképek (Újvári Edit), a kiterjesztett valóság képei (Szűts Zoltán), a miskolci Pereces tájrehabilitációja (Darázs Richárd), tornai szakrális emlékek (Bodnár Mónika), a térkép-táj (Tokaji Ildikó). A vasárnapi előadások az irodalom, a néprajz és film tájaival foglalkoztak (Pölcz Ádám, Veres Gábor, Deák-Sárosi László), Balázs Géza pedig összefoglalta a nyelvi-szemiotikai tájak leírásának szempontjait. A Tájszemiotika anyaga 2015-ben megjelenik, a (13. sorszámú konferenciát kihagyva) a következő rendezvény pedig 2015. szeptember 25-27. között lesz ugyancsak Egerben, témája pedig várhatóan: az udvariasság jelei.

A konferenciáról szóló képek itt megtekinthetők. (Minya Károly felvételei)