Meglepő volt, hogy a nemzedéki nyelvhasználattal kapcsolatos felhívásunkra két korosztály nyelvi vizsgálata került a középpontba: a fiatalság (különösen az internettel, Facebookkal kapcsolatosan) és az időskorúak nyelvhasználata. Mintha nem létezne Magyarországon a középkorúak társadalma. Avagy föltehetőleg: megfoghatatlan. De az is lehet, hogy a szélső értékek, a fiatalok kreatív, az idősek inkább hagyományőrző nyelvhasználata mutat olyan jegyeket, amelyeket könnyebb észrevenni és leírni. Az is figyelemreméltó, hogy jóval inkább foglalkoztak a kutatók kiejtésbeli, írásbeli, nyelvhasználati kérdésekkel, mint például nyelvtani (mondattani) kérdésekkel. De megjelentek a nemzedékelméletek, és a szerzők a legtöbb vizsgálatot nemzetközi kutatások keretébe helyezték.
Generációk nyelve
Magyar szemiotikai tanulmányok 35-36.,
ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Inter Nonprofit Kft., MSZT
2016 Budapest
455 oldal
Bolti ár: 3000 Ft
A nemzedékkutatás elsősorban szociológiai, demográfiai terület. Másodsorban: szociálpszichológiai. Most nyelvészek láttak hozzá, hogy nemzetközi minták nyomán megvizsgálják a magyar társadalom nemzedéki (generációs) állapotát. Nyelvében él a nemzet, ezt jól tudjuk, de nyelvében él egy-egy nemzedék is, s ezekről a nyelvváltozatok finom elemzésekor gyakran elfeledkezünk. Sokkal jobban érdekelt bennünket a nyelvjárás, a regionális köznyelv, a szaknyelvek, esetleg még az etnolektusok is, mint a társadalmi nyelvváltozatok közé sorolható: nemzedéki nyelvváltozatok.
