A Magyar Szemiotikai Társaság már korábban is foglalkozott a szemiotika oktatásával, a szemiotikai kultúra terjesztésével. 2019-ben jelentette meg a Jeltudós a katedrán című sorozat 1. kötetét, 2022-ben pedig a másodikat. Mindkét kötet a Társaság honlapján olvasható:

1. kötet
2. kötet

2025-ben a kunszentmártoni művelődési házban – Kötöny vezért is megidézve – rajtolt a magyarságszimbólumok program, majd Ménfőcsanak, Berettyóújfalu, Aranyosapáti, Vámosatya, Szántód megállókkal a 24. Semiotica Agriensis konferencián Egerben jeltudományos játékkal mutatkozott be nagyobb közönség előtt. 2025-ben két külföldi településen, a romániai Sződemeteren és szerbiai Adán is volt a helyi jelképekre alapozó szemiotikai játék.

A 2026-os programsorozat 2026. február 17-én az érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumban indult. A programot Tuba Márta tanárnő szervezte. Mit jelentett a reformkor a magyar nyelv számára, s milyen üzenete van a ma számára a reformkori nyelvi-kulturális törekvéseknek? Balázs Géza előadása elsősorban érdi magyartanároknak szólt. Az előadó felhívta a figyelmet a téma alapvető szakirodalmára, és tanítási lehetőségeire.

Érd

Március 1-jén a vasárnapi mise után „szakrális helyen” a bakonybéli bencés apátság (Szent Mauríciusz Monostor) Boldog Gizella közösségi házában Balázs Géza és Terdikné Takács Szilvia vezetésével kicsiknek és nagyoknak rendeztek művelődéstörténeti-szemiotikai-nyelvi programot. „A szentséget a nyelv segítségével tapasztalhatjuk meg” – adta meg az esemény mottóját Izsák atya, perjel. A „szenthagyományra”, azaz az egyházi jelekre, bibliai nyelvre épülő játékban szerzetes testvérek és a szentmisére érkező hívek és zarándokok vettek részt. A pikniken szóba került a keresztény terminológia, a bibliai eredetű nevek és szólások, valamint a környékhez kapcsolódóan a szomszédos települések anagrammái, valamint a táj száz évvel ezelőtt lejegyzett, ma már alig ismert tájszavai. A játékban képviseltette magát szinte valamennyi korosztály, az agapéval egybekötött nyelvi játékot Izsák atya köszöntötte, és több szerzetes testvér is bekapcsolódott.

Bakonybél

Néhány példa a bakonybéli vetélkedőből

Szakrális földrajz, néprajz

1. Melyik szentről van elnevezve a legtöbb magyar település?

Szent Péter – Szent György – Szent László

2. Mire vezethető vissza Zalaszentgrót település neve?

A szent Grálra – Szent Gellértre – Szent Grétára

3. A bencésen kívül melyik szerzetesrendnek van ismert becéző nyelvi formája?

pálosok – domonkosok – ferencesek

4. Milyen alkalommal szerezhetett valaki „mosdató keresztanyát”?

kegyhely búcsúján – vízkeresztkor – esküvőre készüléskor

5. Mit nevezünk szárazmisének?

az orgona nélküli misét – a litániát – az átváltoztatás nélküli misét

Bibliai nevek: igaz vagy hamis?

A MAGYAR KAJÁN SZÓ KÁIN NEVÉBŐL EREDEZTETHETŐ.

A PILATES-TORNA (EDZÉSFORMA)  PILÁTUS NEVÉVEL VAN KAPCSOLATBAN.

A NOVA/NOHA SZŐLŐ- ILL. BORFAJTA A BIBLIAI NOÉ NEVÉRE VEZETHETŐ VISSZA.

MELKIZEDEK: EGY ÓSZÖVETSÉGI NÉPCSOPORTOT JELENT.

MATUZSÁLEM: EGY KONKRÉT SZEMÉLY NEVE A BIBLIÁBAN

Bibliai számok állandósult szókapcsolatokban:

10 – 12 – 7 – 4 – 40 – 8 – 30 – 3

Melyik nem bibliai eredetű szólás?

hétpecsétes titok – pusztába kiáltó szó – elveti a sulykot

Utolsókból lesznek az elsők, és elsőkből az utolsók. – Vak vezet világtalant. – Aki á-t mond, mondjon bé-t is.

nem esik messze az alma a fájától – sóbálvánnyá változik – eladja egy tál lencséért

Aki nem dolgozik, ne is egyék. – Ember embernek farkasa. – Ki mint vet, úgy arat.

A magyarságjelek, magyarságszimbólumok rendezvénysorozat minden egyes állomásán olyan feladatok is vannak, amelyek szorosan kötődnek az adott településhez vagy környezetéhez. Bakonybélben ezeket a Bakonybélre szabott anagrammákat kellett kitalálni:

APÁT EPRÉSZ – Pápateszér

E GÉPSZÖRNY – PÉNZESGYŐR

BÓKOK NYÁJA – Bakonyjákó

ORV BAZÁR – BORZAVÁR

OLY NAGY RÁMPA – MAGYARPOLÁNY

ELVESZ-ÁTAD – ADÁSZTEVEL

NAGY ZÁRT SEREG – NAGYESZTERGÁR

***

Középiskolások, egyetemisták, tanár kollégák és más érdeklődők gyűrűjében mutatta be 2026. március 31-én kedden Balázs Géza a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtárban Minya Károly Új szavak IV. című könyvét. Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem tanára rendszeresen tart élménynyelvtanórákat – a könyvbemutatót ezúttal szólásjáték követte: eredeti és eltorzított szólásokat (szemiotikai értelemben proverbiumokat) kellett felismerni és magyarázni – és ezzel is derűs órát szerezve a több mint 60 érdeklődőnek.

Nyíregyháza

2026. április 24—25-én a romániai Kovászna megyében öt helyszínen járt a program. A kovásznai Kőrösi Csoma emlékközpontban Balázs Géza és Terdikné Takács Szilvia vezette a magyarság jeleiről szóló játékot – főként Kőrösi Csoma Sándor munkásságára és keleti útjára alapozva. Szent György napján Zabolán Széplaki Erzsébet magyartanárdíjas érdemes tankönyvíró mindenkit lázba hozó kreatív nyelvi játékával, valamint Balázs Gézának a magyar nyelv történetének fordulópontjait felvonultató előadásával folytatódott a rendezvénysorozat.

Kovászna

Zabola

Április 25-én, szombaton Barátoson, az iskolaszüneti nap ellenére beállították az iskolabuszt, hogy a környékbeli falvakból is eljöhessenek a diákok a Balázs Géza és Széplaki Erzsébet által vezetett művelődéstörténeti (nyelvi) játékra. Barátos neve értelemszerűen a szerzetesekről (barátokról) kapta a nevét, és arról is híres, Szabó Dezső itt vált a falu ügyének szószólójává.

Barátos

Zágonban, Mikes Kelemen szülőfalujában nincs diák, aki ne ismerné Mikes Kelemen nevét. Szombat ellenére sokan eljöttek az iskolában megtartott piknikre. Balázs Géza Mikes Kelemen kapcsán a nyelvi hűségről beszélt, majd mindannyian belefeledkeztek Terdikné Takács Szilvia kreatív játékaiba.

Zágon

Késő délután az utolsó állomás a szép nevű Angyalos volt, ahol Porzsolt Levente polgármester köszöntötte a rendezvényt. Itt Szent György napjához is kapcsolódva a településnevek és a népi ünnepek világát idézték meg a kicsik és nagyok számára nyelvi játékokkal a szervezők. Ezen az apró településen ilyen rendezvény még sohasem volt. Természetesen nem véletlenül volt a rendezvény Angyaloson. A 2025-ben indított legszebb magyar településnevek internetes szavazáson ANGYALOS lett a legszebb nevű anyaországon kívüli település. Ezért erre a településre személyesen hozták el az oklevelet a szervezők. A program során a szervezők ismertették Angyalos nevének etimológiáját, valamint bemutatták az erre az alkalomra született két verset:

Fellinger Károly: Angyalos

A padlás angyalt

rejt, a pince ördögöt,

szellemet a ház.

*

Halmai Tamás:

Itt szél hegyeket koronázna.

A megye Kovászna;

Erdély angyalra hajlamos.

(Angyalos)

Angyalos

2026. április 26-án már Csíkszentdomokoson, Márton Áron püspök szülőfalujában népes diáksereg gyűlt össze a zarándokközpontban, hogy meghallgassa Balázs Géza előadását a magyar nyelv nagy pillanatairól, s hogy nyelvi találósokat fejtsen meg Terdikné Takács Szilviával és Széplaki Erzsébettel.

Csíkszentdomokos

A legszebb magyar településnevek versenyén elért eredményért adtak át elismerő oklevelet Csíkszépvíz településen április 26-án, vasárnap a szépvízi polgármesteri hivatalban. Az oklevelet Terdikné Takács Szilvia és Balázs Géza nyújtották át Zakariás István alpolgármesternek. A kis ünnepségen elhangzott a falu nevére írt két haiku, majd pedig a vendéglátók bemutatták az eredetileg örmények lakta település pompásan felújított, városias főterét.

Fellinger Károly: Csíkszépvíz

Igyál, lovam, szólt

Imre herceg, gyógyír lesz

majd, mert ez szép víz.

*

Halmai Tamás:

Pogány-havas. Kápolnarom.

„Igyál, lovam!”, ápolgatom.

Sík szél visz.

(Csíkszépvíz)

Csíkszépvíz

Honnan ered Csíkszereda neve? Melyek a legszebb településnevek Csíkban? Valamint jeles történelmi személyiségek neve – 2026. április 27-én tájszavak, foglalkozásnevek, szólások, anagrammák – anyanyelvi piknik 7–8. osztályosoknak a csíkszeredai József Attila általános iskolában. Ugyanaznap késő délután harminc magyartanár érkezett Csík megyéből a csíkszeredai módszertani napra a József Attila általános iskolába. Balázs Géza nyelvi-nyelvtani összefoglalóját Széplaki Erzsébetnek a szövegértésről és szövegalkotásról szóló módszertani órája követte.

Csíkszereda

Angyalos és Csíkszépvíz után Székelyszentlélek a harmadik település, ahová 2026. április 28-án személyesen vitte el Terdikné Takács Szilvia és Balázs Géza a megszavazott legszebb településneveknek járó oklevelet. A Jézus szíve kilátó alatti település általános iskolájában Geréb Péter alpolgármester fogadta a küldöttséget, és elmondta, hogy a nevet örökölték, de mindenképpen tovább is adják.

Fellinger Károly: Székelyszentlélek

Vállán kis galamb

a lélek, szájában ág,

ilyen a székely.

*

Halmai Tamás:

Tatárok. Trianon. De templom.

A forrásokat szomjammal megtoldom.

Szépet szemlélek.

(Székelyszentlélek)

Székelyszentlélek

Erdély után 2026. május 7-én Győr–Ménfőcsanakra látogatott el művelődéstörténeti piknik. Szilbekné Cseh Györgyi igazgató meghívására a ménfőcsanaki általános iskolában Balázs Géza a magyar nyelv nagy pillanatairól szólt, ezt követte Széplaki Erzsébet játékos nyelvi foglalkozása.

Ménfőcsanak

Majd a Szigetköz három településére, Dunaremetére, Lipótra és Darnózselibe látogatott el az  országjáró program 2026. május 8-án. Darnózseli általános iskolájában Széplaki Erzsébet szólásjátékán vehettek részt a diákok. Délután a helyi közösség Balázs Géza nyelvi humor előadásán derülhetett. A programot Fettikné Szabó Krisztina iskolaigazgató szervezte meg.

Darnózseli

A több mint hárommillió szavazattal a legszebb településnevek internetes szavazáson kiválasztott negyven település küldöttsége kapott meghívót a Szentendrei Skanzenben 2026. május 24-én, a pünkösdi örökség napján megrendezett oklevélátadásra. A negyven településből 21-et képviselt a település polgármestere. Az oklevélátadást követően a kisbodaki pajtában sajtótájékoztatón és településnév-játékon vehettek részt az érdeklődők. A Legszebb településneveink című könyvet Terdikné dr. Takács Szilvia magyartanárdíjas tanár és dr. Balázs Géza nyelvészprofesszor mutatta be. A kötetben 40-40 – a településneveket megverselő – haiku olvasható Fellinger Károly és Halmai Tamás költő tollából. A sajtótájékoztatót Pál Dániel Levente költő, író vezette.

Szentendre

A Legszebb településneveink c. kötet borítója

2025-ben és 2026-ban összesen 28 településre jutott el az Anyanyelvi Piknik ÚJRATÖLTVE A magyarság jelei, magyarságszimbólumok program. A települések között sok olyan volt, ahol hasonló jellegű rendezvényre korábban még nem került sor.

„Mi minden is szimbolizálja a magyarságot?” teszi föl a kérdést Magyarságszimbólumok című könyvében Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. Olyan szimbólumok, „amelyek nemzedékek hosszú során át kevéssé változó tartalommal öröklődnek, olyanok, amelyeknek tartalma az átadás során módosul, és olyanok, amelyek szinte minden tekintetben különböznek akár csak a néhány évtizeddel ezelőttiektől is”. Éppen ezért a sok tekintetben szilárd, más tekintetben mozgó-változó tudásanyag tanítása, tanulása, rögzítése és értelmezése a társadalmi összetartozás szempontjából alapvető. Erre hívja fel a figyelmet a 2025-ben elhunyt Voigt Vilmos professzor is: „a szemiotika oktatására, illetve szemiotikai nevelésre lenne szükség” (Szemiotikai kultúra – a kultúra szemiotikája, Debrecen, 1990: 39). Erre tett hatékony kísérletet 2025-ben és 2026-ban a Magyar Szemiotikai Társaság, de a program folytatódik 2026. október 2—4. között Az oktatás jelei, jelrendszerei című szemiotikai konferencián is.