Balázs Géza (szerk.)

Erósz szemiotikája

Magyar Szemiotikai Társaság

2021 Budapest

Bolti ár: 3500

Erósz szellemében tizenhét diszciplináris és szemiotikai tanulmányt olvashatnak ebben a könyvben a szerelemről, erotikáról, szexualitásról. A tizenhét tanulmány tíz szaktudományos és egyben szemiotikai keretet, megközelítést követ. Ezek a következők: szimbólumelemzés, pszichoanalízis, alkímia, történelem, kulturális antropológia, művészettörténet, folklór és nyelv, irodalom, zene, film.

Már az őskori barlangművészetben föltűnnek a vulva-jelek. A fallizmus (fallosszal kapcsolatos kultúra) nyoma a föld szinte valamennyi népénél megtalálható. Az ógörögöknél Erósz a szerelem istene. Az ógörög kultúrában a szépség kultuszát nem szégyellték. Erósz alapvetően befolyásolta az emberi kapcsolatokat. „Az emberi kultúrának az évezredek folyamán része lett az erósz, mint egy olyan rendező erő, amely szokásokat, az ünnepek rítusait és a hétköznapok megszokott cselekvéseit egyaránt irányítja.” (Hoppál Mihály) A kötet tanulmányai a szerelem-erotika-szexualitás körébe sorolható kulturális és nyelvi jelenséget elemzik interdiszciplináris, szemiotikai módszerekkel: különösen művészettörténeti, filozófiai, pszichológiai, irodalmi, nyelvi alapon. A szerelmi-szexuális élet nyilvánossága a történelem során hol szabad, hol tiltott, hol félszabad volt – utóbbi esetekben reliktumokban (zárványokban) jelent meg. Ezek a jelenségek értelemszerűen megkívánják a szemiotikai megközelítést.

Kötetünk szerzői az ország több egyetemét (ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Soproni Egyetem, Miskolci Egyetem) képviselő tanárok, kutatók.

Tartalom

Balázs Géza: Bevezetés az erotika szemiotikájába

Balázs Géza : Erósz a magyar folklórban és nyelvben

Bernáth András: Az elképzelt erotika tragikus hatása Shakespeare drámájában: az Othello szemiotikai elemzése

Bókay Antal: A szerelem pszichoanalitikus szemiotikája Freudtól Kristeváig

Büky László: Karinthy Frigyes nőábrázolásáról ‒ Az oihák Capilláriában

Dallos Edina: Az égi és a földi szép a ’pogány’ Oguz mondában

Deák-Sárosi László: A 2019-es Magyar Filmhét játékfilmjeinek szerelemképe

Már Orsolya: Szerelmes becenevek

Márfai Molnár László: „A vas a Mars, a réz pedig Vénusz…” Az alkímia erotikus-szerelmi szimbolikája

Molnár Csilla: Erotikus jelentéstartalmak, szimbólumok a népi kultúrában

Molnár Zsolt : Egy szerelmi (?) házasság (utó)élete: Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet mint szerelmi szimbólum

Ortutay Katalin: A gyűlölettől a szerelemig – Gérard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljének nyelvi jellemzői és a szerelem szemiotikája

R. Nagy József: Éjjeli műszak, avagy az ipari munkások testisége

Terdikné Takács Szilvia: Ámor és mámor. Szerelem és bor közös jelvilága

Tóth Szergej: A szerelem és erotika témája a lubokon (az orosz népi képeken)

Tuba Márta: Erósz Gileádban. Az erotika tiltójelei Margaret Atwood. A szolgálólány meséje című regényében

Újvári Edit : Égi és földi szerelmek

Vasné Tóth Kornélia: Invokáció Vénuszhoz – szerelem az ex libriseken



Új hozzászólás