A metaforálás lehetősége velünk született, akárcsak a nyelvelsajátítás képessége. A metaforát, szimbólumot elsősorban a filozófia, utóbb az irodalomelmélet, majd nyelvészet tárgyalta. Ennek az alapvető emberi jelenségnek több tudomány oldaláról való szintézis-szerű megközelítését adja Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor munkája. A Széchenyi-díjas szerzők – kulturális antropológusok, szemiotikusok – a szemiotika világszerte érvényes eszközeivel, megközelítési módjaival keresik a metaforálás, szimbolizáció gyökereit, magyarázatait. A szerzők a magyar szimbólumkutatás legjobb szakemberei: az elméleti szimbólumok vizsgálatától a leginkább hétköznapi jelenségekig (pl. magyarságszimbólumok, tárgyak) számos területet megvizsgáltak, dokumentáltak. Korábbi nagysikerű, nagy visszhangot kiváltott munkáik eredményeinek elméleti jellegű áttekintéseként is felfogható a mostani alapos, három fő részre tagolt kötet: A szimbolizáció a szemiotikában (Néhány fejezet a szimbolizáció – és általában a szemiózis — filozófiai alapvetésének történetéből, A modern szemiotika és a szimbolizáció), A metaforológia tanulságai). A Szimbolizáció és szemiotika (A jelteremtő ember) című kismonográfia tudományos megalapozottságú, egyszersmind élvezetes, ismert fogalmakat újszerű összefüggésben láttató munka, ami bizonyítja Szépe György nyelvész-szemiotikus tömör megállapítását: „a szemiotika: napfényes filológia”. A könyv a felsőfokú oktatásban is használható forrásmunka. Lektorálta: Csikós Ella és Gulyás Gyula.

Megvásárolható kizárólag e-könyvként itt.

Betekintés a kötetbe itt.

Tartalom
Bevezető ismertető

A szimbolizáció a szemiotikában I.
Néhány fejezet a szimbolizáció – és általában a szemiózis –
filozófiai alapvetésének történetéből

A szimbolizáció a szemiotikában II.
A modern szemiotika és a szimbolizáció

A szimbolizáció a szemiotikában III.
A metaforológia tanulságai

Irodalom