Május 29-én a Savaria Múzeum adott helyet a rendezvénynek (képriport), melyet dr. Gadányi Károly, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának elnök-rektorhelyettese nyitott meg. Az egybegyűlteket Nagy Zoltán, a Savaria Múzeum igazgatója köszöntötte, beszédében a szemiotika jelenlegi helyzetéről és Józsa Péterről is megemlékezve.

Az előadók közül elsőként Markó Péter osztotta meg gondolatait a közönséggel: Gazdaság és erkölcs című előadása rávilágított a gyakran feleslegesnek címkézett tudományok szükségességére; és felhívta a figyelmet arra a tarthatatlan állapotra, hogy a tudományban az igaz-hamis, a művészetben pedig a szép és a rút elve helyett a reputációs rangsorban betöltött hely, illetve a pénz kódja az elsődleges.

A második előadást Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor egyetemi tanárok tartották Változásfolyamatok a kultúrában címmel. A változásokat (többek között a könnyed műfajok előtérbe kerülését, valamint a helyi rendezvények, művelődési házak felértékelődését) egy háromezer fős felmérés adatai alapján mutatták be. Az értékrelativizmussal szemben célként fogalmazták meg az integrált, szerves és minőségelvű kultúra iránti igény megteremtését és ápolását.
Pusztay János Prima Primissima Díjas egyetemi tanár A politika jeleinek értelmezése – felsőoktatás- és tudománypolitika széles és szűk összefüggésében című előadásával folytatódott a szimpózium. Az előadó rámutatott az oktatást ellehetetlenítő intézkedésekre, de az aggasztó jelek felvázolásán túl megoldási javaslatokat is felvázolt: megyei, regionális és dunántúli felsőoktatás-politikai stratégia kidolgozását szorgalmazta.

Gráfik Imre Muzealizált kultúra – A kiállítás mint szemiotikai rendszer című előadásában a kiállítás fogalmát, központi tényezőit vette szemügyre (tárgyak, látvány, média). A közönségbarát kiállítás jellemzőinek meghatározásához vendégkönyvbe írt bejegyzéseket hívott segítségül.

A rendkívül tanulságos, továbbgondolásra érdemes előadásokat Illés Zoltán exkluzív tárlatvezetése követte a Savaria Múzeumban, melynek során megismerhettük az előadások helyszínéül szolgáló kőtár jellegzetes darabjait, például fogadalmi oltárokat, pogány és ókeresztény sírköveket.

Május 30-án, a szimpózium második napján Nagyrákosra érkeztünk, ahol megtapasztalhattuk a község lakóinak vendégszeretetét: házigazdáink házilag készített szárított almával, mézes pálinkával fogadtak bennünket, majd Kapiller Sarolta és Németh Istvánné polgármester asszony szíves szavakkal köszöntötték az egybegyűlteket.

Délelőtt két előadást hallgattunk meg. Voigt Vilmos Józsa Péter szemiotikájának időszerűségéről szólt; Józsa Péter sokoldalú társadalomtudományi érdeklődését, az alkalmazott szemiotika területén végzett munkásságát és népművelő tevékenységét ma is folytathatónak, követendőnek tartja.
Balázs Géza A művelődés mint gazdasági érték című előadásában a műveltség fontosságára hívta fel a figyelmet. A műveltség mint az önmegismerés eszköze, a rombolás és a leépülés gátja, a kulturális evolúció alapja szemléletes példákon keresztül jelent meg előttünk.

Az előadások után a temetőben emlékeztünk a szimpózium névadójára, és koszorút helyeztünk el Józsa Péter sírján. Nagyrákosi tartózkodásunkat kellemes hangulatban elfogyasztott ebéd zárta, melyet a polgármester asszony ízes történetei és kötetlen beszélgetések fűszereztek.

A szimpózium után kirándulásokkal folytatódott közös programunk: délután Őriszentpéter román kori templomát, a pityerszeri falumúzeumot, a szentgotthárdi ciszterci templomot és a Pável Ágoston Múzeumot tekintettük meg; másnap pedig ellátogattunk Velemre, ahol a Kapitány házaspár fogadott bennünket. A szíves vendéglátást megköszönve az Írott-kőhöz, majd a Szent Vid-kápolnához tartottunk. Látnivalókban gazdag kirándulásunk Kőszegen, a Csete György által tervezett református templom, az egykori katonai alreálgimnázium és a Jurisics-vár megtekintésével zárult. A tartalmas pünkösdhétvége személyes kapcsolataink erősítésével is hozzájárult szakmai tevékenységünk sikeréhez.

Hasap Klára, Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda