Szívós Mihály szervezésében 2014. május 9-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Kelemen János, az első előadó megjegyezte, hogy a világon több helyen rendeznek konferenciát Peirce emlékére, ám ezeken legföljebb hét ember jelenik meg, ehhez képest a jelen, csaknem kéttucatnyi érdeklődő abszolút rekord. Előadásában elhelyezte Peirce-t („az amerikai filozófia Kantját”) a hat jeles amerikai filozófus között, vizsgálta Kanthoz való viszonyát, az abdukció kérdését (amelyet a világon először a Magyar Szemiotikai Társaság tett Peirce nyomán programmá). Voigt Vilmos, a társaság elnöke Peirce „triadikus” elméletét átvitte a vallástudományra, s az alapvető jeltípusokat alkalmazhatónak vélte a vallás megközelítésére. Úgy látszik, hogy Peirce rendszere más tudományokban is gyümölcsöző. Szívós Mihály pedig a peirce-i hármasság gyökerét kereste és találta meg az ókori filozófiában, ám továbbvezetve Saussure-nél korlátozást lát, amelyet csak a szemiotika 20. századi fordulata, illetve a kognitív megközelítések tudnak feloldani.

A konferenciáról készült képek megtekinthetők honlapunk Képtárában.