Mi a művészetszemiotika?

A szemiotika, azaz a jeltudomány megszületése óta köztudott, hogy az egyes művészeti ágak jelrendszerek alkotnak, az egyes műalkotások is jelek. Sőt: jelkomplexumok, mert több összetevőből állnak. A műalkotások befogadása, megértése jórészt e jelek tulajdonságainak meg- és felismeréséből áll. A szemiotika segítséget nyújt az embert körülvevő jelek megismerésére, s ezáltal a világban, jelen esetben a művészeti értékekben való eligazodásra.

A nyelvi szépség matematikája

Az előadássorozat illusztris külföldi vendéggel nyitott: Solomon Marcus román szemiotikus érkezett Budapestre, és Szőllősy-Sebestyén András (BME) moderálásával tartott angol nyelvű (részben magyarra fordított) előadást. Solomon Marcus a matematikai nyelvészet egyik úttörője. Tudományos pályája, érdeklődési köre színes és változatos. Foglalkozik matematikai nyelvészeti és matematikai poétikai kérdésekkel, a gépi fordítással, a másodlagos szemiotikai rendszerekkel, a formális nyelvekkel, az orvosi diagnózisok nyelvével, sikeresen alkalmazza a matematikai nyelvészeti módszereket a drámaelemzésben, vizsgálja a tündérmesék grammatikáját stb. Magyarul is olvasható műve A nyelvi szépség matematikája – 2013. szeptember 12-én tartott előadásában a nyelvi, poétikai szépség matematikai modelljét mutatta be.

A testtől a mindennapok jeleiig

2012-ben a Magyar Szemiotikai Társaság soros konferenciájának témája: A test szemiotikája volt. Ehhez kapcsolódóan a művészetszemiotikai sorozatban Hoványi Márton PhD-hallgató (ELTE) mutatta be a testszemiotika három területét: a hatalom, a vonzalom és a hazugság testjelvilágát. 2014-ben lesz a szemiotika atyja, Charles Sanders Peirce amerikai filozófus, szemiotikus születésének 150. évfordulója. Peirce fő gondolatait a jelek osztályozásáról (index, ikon, szimbólum) a művészetszemiotika is alkalmazza. Szívós Mihály (MTA) Peirce filozófiai időszerűségére hívta fel a figyelmet előadásában. 2013. október 3-án Voigt Vilmos professor emeritus (MSZT-ELTE) beszélt a szemiotika lényegéről – két, legutóbb megjelent könyve kapcsán: Jeltudomány (2011) és Etnoszemiotika (2013). A kötetek kiadója, Tóth Szergej, a Szegedi Egyetem dékánhelyettese méltatta Voigt Vilmos munkásságát. A rákövetkező héten Balázs Géza professzor (ELTE) Az én szemiotikám címmel tartott szubjektív, pályájának különböző szemiotikai kutatásait áttekintő előadást. Az előadó úgy látja, hogy a mindennapok művészeti jelei fogják keretbe kutatásait: az első graffitigyűjtéstől a tetovált szövegeken, húsvéti locsolóverseken át az internet nyelvi és képi világának kutatásáig.

Film, tárgy, zene, irodalom, vallás

A művészetszemiotikai területek között 2013. október 17-én Deák-Sárosi László filmesztéta (MANDA) előadása következett. A filmszemiotika az egyik legjobban kidolgozott szemiotikai terület, már az 1960-as évektől több tanulmány foglalkozott a magyar film szemiotikájával (Szegfű András, Király Jenő). Az előadó bemutatta a filmszemiotika alapkategóriát, és Sára Sándor első rövidfilmjének kockáról-kockára való elemzésével bizonyította ennek a módszernek a hatásosságát.

A magyar etnoszemiotikát méltán tartják világszerte jelentősnek. Egyik legkövetkezetesebb képviselője Gráfik Imre néprajzkutató (NYME – Néprajzi Múzeum), aki korábban a művészi tárgyjelekkel is foglalkozott. 2013. október 31-i elődásában a jelalkotás és jelhasználat viszonyát kutatatta a hagyományozott (nem verbális) népi kultúrában. A magyar zeneesztétika gyerekcipőben jár, bár Berlász Melinda külföldön igen elismert zeneszemiotikus. Egyik tanítványa, Nagy Dániel (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az ELTE PhD-hallgatója) most a zeneszemiotika alapjaival ismertette meg a jelenlévőket – különös tekintettel Wagner operáira. Az előadóról elmondható, hogy az első Magyarországon végzett szemiotikus – mivel az ELTE-n most indul szaknak ő az első diplomása. 2013. november 14-én Kroó Katalin az irodalomszemiotikai elméleteket mutatta be. Az irodalomszemiotika – például Jurij Lotman nyomán – Magyarországon eléggé ismert, számos kiadvány, előadássorozat foglalkozott a kérdéssel, sőt az oktatásba is bevonult. Egyesek az irodalomszemiotikai megközelítéseket meghaladottnak tekintik, pedig az irodalmi művekben meglévő struktúrák feltárása sokat segíthet az irodalomértésben. Bencze Lóránt egyetemi tanár (ZSKF) a vallási élmény szemiotikájárál és esztétikájáról beszélt 2013. november 21-én tartott előadásában. A valláskutató, vallásszemiotikus a különféle vallások szemiotikai rendszereire hívta fel a figyelmet. 2013. november 28-án Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szociológusok (MTA) legújabb kutatásaik alapján a tárgyak esztétikájáról és szemiotikájáról tartottak érdekfeszítő előadást. Míg korábban Gráfik Imre a népi kézművesség tárgyairól szólt, addig a mostani előadók a hétköznapi tárgyak szerepét, divatját, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat ismertették. Talán nem meglepő tapasztalni, hogy mennyire szaporodnak az emberek körüli tárgyak: míg korábban, egy-egy falusi házban alig voltak dísz- és emléktárgyak, ma egy lakásban ezek száma már óriási.

Fotó, festészet

Az előadássorozat utolsó szakmai előadása Siposs Endre művészettörténésztől hangzott el, aki a fotó-, a film- és a festőművészet néhány elemi szemantikai és szemiotikai kérdését rajzolta fel – egyéni elmélete alapján. Kiindulópontja az volt – ami egyébként több más előadóé is -, hogy az emberi alapstruktúrák fölfedezhetők a művészetben. A beszédaktus-elmélet mintájára egyfajta sajátos vizuális cselekvéselméletet dolgozott ki, amelyet festmények sorozatain igazolt a hallgatóság számára.

Nevek esztétikája, pragmatikája

Az előadássorozathoz kapcsolódott a 2013 szeptemberi nyitrai névszemiotikai konferencia is, ahol számos előadás hangzott el a nevek esztétikájáról, pragmatikájáról. Ennek anyaga a Társaság sorozatában 2014-ben megjelenik – tudósított bennünket a szerkesztő, Baukó János. Ugyancsak az előadássorozathoz kapcsolódott az ELTE szemiotikai és magyar nyelvészeti programjának speciális kollégiumja, melyen 30 hallgató követte folyamatosan az előadásokat, s ezekről szemináriumi dolgozatokat is írtak. A sorozat folytatásaként 2014-ben rendezik meg a Peirce-jubileumot, amelyen ugyancsak szóbakerülnek művészetszemiotikai kérdések. (A Magyar Szemiotikai Társaság művészetszemiotikai előadássorozatát a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.) (MSZT-tudósítás)

Az eseményről néhány fotó is készült, amely megtekinthető a Képtárunkban.

A rendezvényt a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.