2009. november - 2010. április Kossuth Klub

Nagyszabású szemiotikai előadássorozat indul novemberben!

11 előadás
Kurzusfelelősök: Voigt Vilmos egyetemi tanár, ELTE és Szívós Mihály az MTA tudományos főmunkatársa
Minden második csütörtök, 17.30 óra
Az előadások időpontja: nov. 5., 19., dec. 3.,17., jan. 7., 21., febr. 4., 18., márc. 4., 18., ápr. 1. (az előadások időpontjai a címeknek megfelelően vannak feltüntetve)

Részvételi díj: 8.800, – Ft (11 alkalom)

Helyszín: Kossuth Klub épülete: H-1088, Budapest, Múzeum utca 7.
(Beiratkozás: 2009. október 21 – nov. 2. között illetve a kurzus folyamán bármikor)
A kurzus rövid leírása:

Az előadások bevezetést nyújtanak egy új, még mindig terjedő és fejlődő tudományba: a jelek vizsgálatába. Megismertetnek az alapfogalmakkal, az ilyen kutatások főbb területeivel, perspektíváival, alkalmazásuk lehetőségeivel és gyakorlati példák elemzését adják. A szemiotika úgynevezett transzdiszciplináris tudományág, vagyis több társadalomtudományban és természettudományban is jelen van, alkalmazzák a módszereit. Ezek közül napjainkban talán a legfontosabb a bioszemiotika, amely az utóbbi másfél évtizedben jelentős fejlődésnek indult. Igen sok iskolatípusban (ide értve a felsőoktatást is) vannak szemiotikai előadások vagy féléves kurzusok (mind a kommunikációelmélet, mind a filozófia, mind a néprajztudomány, mind az irodalomelemzés stb. területein). A magyar szemiotika erőssége a határozott művelődéstörténeti és történeti irányultság.

A kurzus előadói más-más szakterületet képviselnek, a vállalt témakörök elismert kutatóinak számítanak egyetemi előadói gyakorlattal.

A kurzus fő célja a szemiotika alapfogalmainak és főbb ágazatainak bemutatása.

• A szemiotika (jeltudomány) értelmezése, területei, alapfogalmai – Voigt Vilmos

• A szemiotika logikai, ismeretelméleti, filozófiai alapjai – Szívós Mihály

• A szemiotika nyelvi és kommunikációs alapjai – Balázs Géza

• Szemiotika és képzőművészet – Beke László

• A mindennapi élet szemiotikája – Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor

• Etnoszemiotika I: Tulipán és szív – erotikus jelképek a művészetben – Hoppál Mihály

• Etnoszemiotika II: Evés közben jön meg a jelentés – egy lakodalom szemiotikai jelentése – Hoppál Mihály

• Bioszemiotika – Szívós Mihály

• Irodalom – kultúra – mítosz: A kultúra szemiotikai elmélete. Lotman és a tartui iskola. – Kroó Katalin

• Elbeszélés az egész világ. Narratívák irodalomban és filmben. – Orosz Magdolna

• A mai magyar jelek és jelrendszerek – Voigt Vilmos



Új hozzászólás